Késő délelőtt kelek. Kedvesem azzal köszönt, hogy ma legénybúcsúztatója lesz. Hughék összefogtak ellene a vámpírokkal és rendeznek egyet. Minden vágya elmenni. De komolyan, végre valami buli. Tényleg fel van dobva a srác.

Ha jól emlékszem, nekem semmi ilyesmit sem említettek a csajok. Meglepetés lenne? De, ha valahova megyünk, akkor csak szólni kellett volna nekem. Mert itthoni göncben mégse mehetek étterembe vagy valami hasonló helyre. Lényegében ki, emberek közé.

Egész nap lazsálunk. Fekszünk a hálószobámban az ágyon és nézünk ki a fejünkön. Nézzük a felhős eget és csak fogjuk egymás kezét. Békés ez az együttlét, semmi hiányunk nincs. A kedvesem még a vérét is adja azért, hogy nehogy elmenjek mellőle. Vajon felfogta?! Ez az utolsó napunk szabadon.

Én is ezen gondolkozok. Le kéne lépnem a fenébe valamit csinálni. Kihasználni az utolsó óráimat, mire végleg igába hajtom a buksimat. Vagyis férjhez megyek. A szóhasználat nem lényeges... Vagy mégis?

Mégse tudok mozdulni. Mintha ide lennék ragasztva. Jó ez a ragasztó, mindig használnám. Örökké tart, vagy én nem tudom. De ragadok ehhez az ágyhoz. És ragad a kezem a sráchoz is.

Azonban az este így is hamar elérkezik. Aaron csupán lezuhanyozik, és a pálmafa mintás térdnadrágját veszi fel. Felsőnek semmit. Puszit nyom az arcomra és elhúz a fenébe. Előtte azonban visszavigyorog azzal a jelentőség teljes őrült vigyorával. Hozzávágok egy párnát.

Én is lezuhanyozok és csupán egy bő pólót öltök magamra. Tudtommal sehova se megyek. Letelepszek a tévé elé, kezembe veszem a tegnapi maradék süteményt és a szokásos semmittevést választom tevékenységemül. Végre...

A békét az ajtó dübörgése zavarja meg. Felkelek és tányérral a kezemben megyek ajtót nyitni. Legnagyobb meglepetésemre az összes csaj itt van. Kivéve Octobert és Bridgetet.

Hoztak ajándékot is, amit fogalmam sincs, miért. Tudják, hogy utálok ajándékot kapni. Adni szeretek. Azt meg ők rühellik. Itt mindenki utál mindent. Remek.

Megérkeznek Bridgeték is. Octtal együtt egész nagy süteményadagot hoznak. És lám, ajándékot is. Egyszer megőrjítenek vele, de komolyan. A süteménynek örülök, mert tudom milyen finomakat szokott csinálni a barátnőm mostohaanyja.

Hogy legyen elég helyünk, néhány dolgot beviszek a szobámba az ágyra. Csupán lerakom őket, majd Aaronnal együtt kinyitogatom mindent. Ketten fogunk röhögni, miket találtak ki a barátnőim.

Valami értelmesebb ruha után kotorászok a szekrényben éppen, amikor megérzem Bridg jól ismert illatát. Szinte egyből beszélni kezd, én meg érdeklődve és figyelmesen hallgatom:

-  Amikor először találkoztunk, egy kicsit megijedtem tőled. Nagyszájú voltál, kissé flegma és barátságtalan. Viszont ahogy visszakerült hozzád a nyakláncod, amit én találtam meg, már sokkal kedvesebb voltál velem. Féltem arra gondolni, hogy talán megkedveltél, de ahogy telt az idő, egyre inkább próbáltam rávenni magam, hogy igenis jóban vagyunk és nincs mitől tartanom. Amikor összejöttél Aaronnal, kiderült, hogy terhes vagy és összeházasodtok, nagyon boldog lettem. Tudtam, hogy mostohabátyám olyan különlegességet választott, amit nem sokan kaphatnak meg. Aztán ahogy jöttek az újszülöttek, hogy megtámadjanak minket, teljesen kétségbe voltam esve. Viszont te végig erős voltál, ezért én is az akartam maradni. Veled tartottam és bár nagy hülyeség volt, hogy visszajöttünk akkor Crowleybe, mégse bánom, mert amikor lent voltunk a föld alatt, abba az isten tudja milyen épületbe, hiába haragudtam rád, az első mégis az volt, hogy mellettem voltál. Nem hibáztattál, amiért kiengedtem az illatom a kocsiból, egy rossz szót nem szóltál, pedig megtehetted volna, mert tényleg hülyeséget csináltam. Amikor Aaron majdnem megölt a mezőn, teljesen összetörtem. - hangom elcsuklott, a könnyek megindultak a szemeimből. - Azt hittem, hogy véged lesz és hogy sose mondhatom el neked, hogy mennyire jó barátnőm vagy. Miután viszont minden a régi kerékvágásba került, tudtam, hogy lesz alkalmam elmondani neked mindent, ami a fejembe járt. Amikor tegnap Bella felvetette az ötletet, hogy tartsunk lánybúcsúztatót, tudtam, hogy ez az a pillanat, amikor elmondhatom, hogy sose volt olyan jó barátnőm, mint te.

Meghatottak szavai, és teljesen igaza is van. Mind a ketten bőgünk, folynak a könnyeink. Kicsit muris látványt nyújthatunk egy kívülálló szemében. Annyira szeretem őt. Muszáj megölelnem. És meg is teszem. Odasietek hozzá és megteszem.

–   Köszönöm Bridget. Köszönök mindent. Remélem tudod, hogy sose vágnám a fejedhez mindazt, ami az elrablásunkkor történt. Haragudtunk egymásra, de csak a makacsságunk miatt. Örülök, hogy ráébredtél erre. - mondta szipogva.

Szipog egy sort, megtörli az arcát. Bátorítóan rámosolygok. Kicsit összeszedjük magunkat, hogy szalonképesebbek legyünk a többiek szeme előtt.

–   Menjünk – mondom mikor mindketten kicsit elveszítettük pirosságunkat.

A kiccsaj kezet mosni és felfrissíteni indul magát. Én pedig csatlakozok a többiekhez egy kört alkotva a nappaliban. Amint végre a legfiatalabb társunk is megérkezik, beszélgetni kezdünk. Roppant jól érzem magam.

–   Milyen Aaronnal lenni? – érdeklődik Renesme.

–   Olyan, mint Jacobbal – felelem röhögve. Mintha nem tudnám, mire akar kilyukadni.

–   Úgy érti, hogy az ágyban – világosít fel Bella.

Egy anyának le kéne állítania a lányát, ha ilyenekről akar beszélni. Elvégre… na mindegy.

–   Jaj már megint ez a téma! – nyafog Bridget.

–   Ugyan Bridget egyszer úgyis túl leszel rajta! – szól mosolyogva Esme.

–   De akkor is. Sose tudtok másról beszélgetni?

–   Na jó, akkor hogy csókol? – vált kicsit lassabbra Rosalie.

–   Ehhez ugye hozzá tudsz szólni Bridget? – viccelődik Bella.

–   Fújódjatok fel – válaszol komoly sértődéssel a barátnőnk.

–   Jaj ne haragudj már.

Ezzel Rosalie engesztelőn megöleli a lányt, amin szemlátomást Bridg csodálkozik. Mi van? Ölelésnapot tartunk?

–   Nem haragszom – mondja az ölelt. - Hozzá tudok szólni a csókolózáshoz. Biztos vagyok benne, hogy egyikőtök barátja se csókol jobban, mint Greg!

–   Azt nem hiszem! – felelem nagy bizonyossággal. Smároltam már Greggel. Erről elfeledkezett.

–   Carlislet nem előzi meg senki! – kontráz bátran Esme.

–   Dehogynem! Emett! – feleli Rosalie.

–   Emettet meg Jacob. – mondja Nessie büszkén kihúzva magát.

–   Mindannyian hülyeséget beszéltek. Aaron csókol a legjobban, nincs vita – elegem van a csókvitából.

–   Nincs min vitázni, hiszen egyértelmű, hogy Greg csókol a legjobban – naná, hogy a kiscsajé az utolsó szó mindig…

Az este további részében mindent kitalálunk. Társasozunk, táncolunk és ezerrel dübörögtetjük a magnót. Mivel az én kis csendes hajlékomban nincs semmilyen zenelejátszó, ezért átpakolták az egyiket a Nagyházból. Így a szegény álatok se tudnak aludni, mert felverjük őket.

Mivel a fiúk is buliznak, ezért mindenkit furdal a kíváncsiság: mit csinálnak? Kivéve engem. Aaronnak ma van az utolsó szabad éjszakája. Használja már ki, ha tudja. Felőlem aztán sztriptíz bárba is mehetnek. Na jó, azt azért nem. Különben kiherélem őket. Egytől egyig. Bár… Aaront, Jacken és Jacobot kivéve egyikőjük se sínylené meg a dolgot.

Végül is megdumálják a lányok egymás között, hogy nem zargatják őket. Szerintem tudják, hogy a srácokat nem nagyon érdekli az, ami velünk van. Szerintem tudják, hogy itt vagyunk a kiskunyhóban. És csajos dolgokat művelünk. Mert csajok vagyunk. Annak ellenére, hogy én alig szoktam csajos dolgokat véghezvinni.

Amikor mindenki kimerül. Többnyire October és Bridget, akkor ismét leülünk és beszélgetünk. Miről másról, mint a babákról valamint az esküvőről. Aztán négy óra fele összeszedik kicsit összerámolnak és elmennek. Mondván pihennem kell. Mondom köszi.

Az ajándékokat még mielőtt lefeküdnék, Renesme segítségével visszavisszük a nappaliba. Végezvén jó éjszakát kívánok a lánynak és bevonulok a szobámba. Mint egy sózsák, úgy dőlők bele az ágyba. Feltekintek az üvegtetőre, megpillantom a majdnem Teliholdat. Holnapután a nászutúnkon majd figyelhetem, ahogy Aaron vadállattá változik. Mennyei lesz.

Szerelmem is hazaérkezik olyan hat óra fele Jacob társaságában, akik nálunk laknak, míg véget nem ér ez az egész cécó. Ő Nessie-hez veszi az útját a vendéghálóba.

Farkasom ugyanolyan kimerülten, mint én, beledől az ágyba. Fáradtan ölel át, nyom egy puszit az számra. Szinte egyszerre alszunk el. Egymás karjaiba. Mától örökre.